Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. tv. 1.§ 26 .pontja szerint: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza a kis- és középvállalkozások meghatározását. E törvény 3. § (1) értelmében kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ebből megállapíthatjuk, hogy fő szabály szerint nagyvállalatnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a.) összes foglalkoztatotti létszáma 250 fő vagy annál több; vagy

b) éves nettó árbevétele 50 millió eurónál több forintösszeg és mérlegfőösszege 43 millió eurónál többnek megfelelő forintösszeg.

Vannak azonban kivételek, amik leginkább állami részesedéssel rendelkező vállalatokra vonatkoznak, ezért most nem foglalkozunk velük hosszabban.

A fentiek szerinti elhatárolások önálló vállalkozások esetében mérvadóak. Jóval bonyolultabb azonban a helyzet, ha partnervállalkozásról vagy kapcsolódó vállalkozásról van szó. A törvény 4§( 1) bek. értelmében önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (...) partnervállalkozásnak, illetve (...) kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás az,

a) amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és

b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%.

Kapcsolódó vállalkozások pedig azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik,vagy

b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal(részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások is,amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az előbb  felsorolt kapcsolatban.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

Partner-, vagy kapcsolódó vállalkozással rendelkező vállalkozások esetén:

A vállalkozás adatait a törvényben meghatározott módon kell kiszámítani. Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3.§-ban meghatározott adatokat (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.

Az adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni.

Kérdése van? Böngésszen tovább tudástárunkban, kérdezzen kollégáinktól a jobb alsó sarokban található gombra kattintva chat-en, vagy kattintson:

Választ kaptál a kérdésedre?